Fango

A fango olasz eredetű szó, a vulkáni földből származó, szagtalan, forró ásványi iszap megnevezése.

Az iszap közvetlen kapcsolatban van a termálvízzel, a napfénnyel és a levegővel. Úgynevezett „érési” folyamat szükséges (akár hat hónapig is tarthat), ennek során a fango lassacskán szerves anyagokkal telik meg és így létrejön az „érett fango”. Így válik gyógyhatásúvá a fango. A forró pakolás gátolja a gyulladásokat, aktiválja az anyagcserét és erősíti az immunrendszert, ezáltal segít megelőzni a betegségek kialakulását.

A fango kezelés során a forró fango-t körülbelül 2 cm vastagon ráöntik egy műanyag fóliára és hagyják körülbelül 40-50 °C - ra lehűlni, így fekszik rá a kezelt személy az iszapra, majd bekenik a hátat is, és 20 percet tölt el az izzasztógubóban. A test a forró fango-pakolásba csomagolva izzadni kezd, ami gyorsabb vérkeringést és értágulást eredményez. Az algarészecskék, melyek fango-ban találhatóak felélénkítik az endorfinok termelését, ezáltal fájdalmat csillapítanak.

A fango terápia rendkívül pozitív hatásain túlmenően figyelnünk kell arra, hogy a fango pakolások intenzív meleg érzetet okoznak, ezért a következő betegségekben alkalmazása nem javallott: visszér betegségek, magas vérnyomás, érproblémák, szívbetegségek, vérzékenység, rosszindulatú daganat, akut gyulladás.

Mivel a fango kúra rendkívül megterheli a szervezetet évente csak egy-két alkalommal javasolt. Kúra előtt mindenképpen orvosi konzultáció szükséges. Egy kúra alkalmával 12-15 kezelés javasolt.