Kehidakustány

Mi az a brüggölő? - Jöjjön el Kehidára, és mi majd megmutatjuk Önnek! Nagyon kellemes órákat lehet a külső termálvizes ülőmedencében - a brüggölőben - eltölteni, vagyis “brüggölni”.

slide 24

Kehidakustány

Ahol a haza bölcse megpihent - A hagyomány szerint Deák Ferenc kehidai itt-tartózkodása idején ennél a forrásnál szokott sétáin megpihenni, de azt is mondják, hogy csak ennek a kútnak a vizét itta szívesen.

slide 25

Kehidakustány

Hol vannak a remeték? - Az árpádkori Romtemplom valaha egy szigeten állt, amelyet Remete szigetnek neveztek. Egykor valóban éltek itt remeték, mégpedig az 1700-as évek végéig.

slide 27

Kehidakustány

Deák kúria - Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el. A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja.

slide 26

Kehidakustány

Általános információ

Megközelíthetőség:

Autóval:
Budapest felől az M7-en Balatonszentgyörgy-Sármellék-Szentgyörgyvár útvonalon.

GPS:
N: 46° 49’58,1″
E: 17° 6’25,6″

Telefonszámok:

Polgármesteri Hivatal
+36 83 534 003
+36 83 534 013
E-mail: info@kehidakustany.hu

Érdekességek

Hertelendy Anna

A XVIII. szd-ban újjáépült falu földesurai a Hertelendy család tagjai voltak.
Deák Gábor a tekintélyes vagyonú Hertelendy Annát vette el feleségül – így került a Deák család birtokába Kehida,
illetve később a söjtöri és szépkehidai birtokok is.
A házasság azonban nem volt boldog,
a még gyermekágyas Hertelendy Anna – akit idejében szép és eszes asszonynak tartottak – viszonyt kezdett egyik rokonával,
Uzovics Ferenccel – és megszökött vele.
Magával vitte egyik gyermekét, Józsefet.
Sokfelé jártak, végül Uzovics lakhelyén, Nyitrán kötöttek ki.
Hertelendy Anna innen közölte férjével, hogy nem tér haza.
Emiatt Deák Gábor hosszan pereskedett a feleségével – a Szentszék a házasságot Eötvös szerint fel is bontotta – később két fia,
József és Ferenc (a haza bölcsének apja) is pereskedett anyjukkal,
mivel Hertelendy Anna továbbra is elég zajos életet élt, adósságokat halmozott fel,
és a fiúk féltették az örökséget.
Az asszony élete utolsó éveit a kehidai kúriában töltötte,
ahol a keleti szárny déli szobájából nyíló házikápolnában órákon át imádkozott.

Kehidakustány – ez a Zala völgyében fekvő falucska – a 76-os főútról, Zalacsány felől közelíthető meg a legegyszerűbben.

Kehidakustányt manapság leginkább gyógy- és élményfürdője, a Kehida Termál miatt keresik fel. Kiváló, minősített termálvize kéntartalmánál fogva amellett, hogy megszépíti a bőrt, mozgásszervi megbetegedéseknél is segít, és – mivel radont nem tartalmaz – idősek és gyermekek is élvezhetik jótékony hatását. A termálfürdő története hasonlít a környék termálfürdőinek történetéhez, csak itt nem olajat kerestek, hanem ivóvízkutat szerettek volna fúrni, végül meleg víz tört a felszínre.

A Nyugat-Balaton ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a friss infókért!

Kehidakustány termálfürdő

Ha Kehidára látogatnak, érdemes több napot maradni, és a fürdőzés mellett a többi látnivalót is megtekinteni. Például az Árpád korból származó Romtemplomot, ahol kis pihenő van kialakítva, padokkal és asztalokkal – kiváló hely piknikre a 900 éves romok árnyékában.

Kehida története összeforrt a Deák család és Deák Ferenc életével. A „haza bölcse” ugyanis itt élt, 1808-tól 1854-ben történő Pestre költözéséig. Életútjáról a felújított Deák kúriában tekinthető meg a kiállítás a „A haza bölcse, Zala büszkesége” címmel. A kúriát a Hertelendyek építették 1740 körül, és öröklés révén került a Deák család birtokába. Az épülettől mintegy 3 km-re található, a Diós völgyben a kiépített forrás – a Deák kút. A néphagyomány szerint Deák kehidai tartózkodása alatt csak ennek a kútnak a vizét itta szívesen.

Hertelendy Gábor kezdte el építeni a falu eredetileg Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére emelt templomát, amelyet 1755-ben szenteltek fel. A tornya 1807-ben készült el, három harang lakja. Mindenképpen nézzék meg diadalívszerű főoltárát, amely az angyali üdvözletet ábrázolja.

Kehidáról gyönyörű kirándulások tehetők például Zalaszentlászlón át Sényére, ahol a fehérre meszelt, – formailag talán kucsmára, búbos kemencére vagy csúcsos iglura hasonlító -meseszép kis szilvás-hegyi kápolna int a túloldalra a sztupához, egy másik, szintén a szeretetet zászlajára tűző vallás hírnökéhez. Fantasztikus kilátás nyílik a környező hegyekre, Zalaszántóra. Amúgy Sényéről is át lehet menni Zalaszántóra, de ezt az utat csak a kalandvágyóbbaknak ajánljuk, ugyanis inkább gyalog vagy kerékpáron lehet megtenni.

Kehidáról érdemes még elkerekezni a pár kilométerre fekvő Kallósdra, ahol az egyik, épségben megmaradt, ritka kerek-templomot csodálhatják meg a falu temetőjében.