Vadászati kiállítás

A Festetics család híres trófeagyűjtő hírében állt – a kastély nyugati folyosóját is trófeák, a biliárdtermet agancsok díszítették. A környék vadban gazdag volt, és a magas rangú főurak minden korban szívesen múlatták az időt vadászattal.

A kastély gyűjteménye a háború után elpusztult. Egyedül egy 1883-ban Somogyban elejtett agancs szarvát sikerült visszavásárolni – ez a kiállításon is látható.

A többi, mintegy ötszáz kiállított trófea között több világrekorder is található. Előző életükben a Kárpát medencében és Afrika, Amerika, Ázsia pusztáin, bércein vagy erdeiben legelésztek békésen, vagy vadásztak, mígnem Windisch-Grätz, Széchenyi Zsigmond, vagy Kittenberger Kálmánéppen arra nem járt…. A történet további részét a kastély termeiben láthatjuk.

Modellvasút kiállítás

A Festetics Kastély melletti új múzeumépületben kapott helyet az a három részből álló modellvasút, amelynek 500 m² is alig elég, és így Európa egyik legnagyobb terepasztala. A pályaudvarok piciben olyanok mint az eredetiek nagyban. Hegyek között, völgyek között, mintegy 1000 épület között, majdnem 2000 méter hosszú sínhálózaton zakatolnak az elmúlt 200 évben épített mozdonyok és vonatszerelvények miniatűr másai.

Egy ilyen terepasztal biztos nem csak a kisgyerekek szívét, de az apukákét is megdobogtatja…

Keszthelyszerencsés helyzetben van, mert a terepasztal egyik része pont szűkebb hazánkat, Zala megye vasútvonalait mutatja be – a kanizsai, egerszegi, zalaszentiváni, lövői, őriszentpéteri de a keszthelyi, badacsonytomaji és a sümegi állomásépületek is elsuhannának szemünk előtt, ha az apró vonatokon utaznánk…

De muszáj miniben megnézni a Nagykanizsa – Budapest Déli pályaudvar vonalat is.

Csodálatos kirándulást ígér a Klamm-Semmering szakasz, az alpesi táj – viaduktokkal és alagutakkal.

A Nürnberg elnevezésű terepasztal a csarnok közepén fut végig, a szerelvények érintik a Fekete erdőt, Nürnberget és Szász-Svájcot. Nürnberg 25 vágányával egyben a terepasztal legnagyobb állomása is.

Képek a kiállításról

Térkép

A Babamúzeum épülete korábban magtár volt, vörösfenyő mestergerendái 14 méter hosszúak.

A fa, amelyből Kossuth idején kihasították becslések szerint a Rákóczi szabadságharc idején foganhatott. Az építkezésnél a fenékpusztai római erőd köveit is felhasználták – ezeket a részeket felújításkor a szemléltetés érdekében változatlanul hagyták.

Maga a Babamúzeum elnevezés kissé félrevezető. Itt nem a baba a lényeg, hanem az, amit viselnek. A Babamúzeum – vagy Viselettörténeti Múzeum – egyedülálló módon mutatja be Magyarország és az elcsatolt területeken élő magyar kisebbség öltözékét, annak hihetetlen változatosságát – térben és időben.

Közel 500 porcelánbaba pompás viseletében gyönyörködhetnek. És érdekes látni, ahogyan a viselet alapján a tájegységre jellemző „mentalitás” is felfedezhető: például a matyóknál – akik sokat adtak az öltözködésre, még akkor is, ha a megélhetés nehéz volt.

Érdekességként meg kell említeni még, hogy az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar népi ruhákat pályázatok útján készíttették el a Múzeum számára. Az öltözetekhez a készítők kísérőleveleket is mellékeltek, melyekben leírták az eredeti anyagok beszerzésének nehézségeit, a falusi öregek nevét és korát, és amelyben a hitelességet dokumentálták. Sok levél az archaikus magyar nyelv gyöngyszeme.

Csigaparlament Keszthely

A „Csigaparlament” szót hallva nem kell mindjárt lassan dolgozó honatyákra gondolni…. Keszthelyenennek a szónak más jelentése van.

A Csigaparlament története

Miskei Ilonka néni 1975-től 14 éven keresztül 4,5 millió pannon tengeri csiga házának felhasználásával építette a budapesti Parlament makettjét – amely így a világon egyedülálló.Az ország házának díszítéseit utánozva válogatta össze a több millió éves őstengeri maradványokat. Így készült el az az egyedülálló alkotás, melyet 1999-ben adományozott a Viselettörténeti Múzeumnak, miután közel 15 évig Uny nevű, Komárom megyei kis falu házaiban, pajtáiban, óljaiban pihent kilátástalanul e nagyszerű alkotás.

Parlament – az ország büszkesége

Az eredeti épületet, az Országházat 1885. október 15-én kezdték el építeni, s átlagosan ezer ember dolgozott rajta, 17 éven keresztül. Tervezője Steindl Imre, 44 éves volt, amikor az építkezés elkezdődött, melyet – közel a befejezéshez – betegsége miatt már csak hordszékből tudott irányítani. Az 1902-es teljes beköltözést már nem érhette meg, néhány héttel azt megelőzően hunyt el. A Parlament ma a világörökség része.

Képek a múzeumról

Térkép

Ha a Kastély utcából kiérve nyugati irányba ráfordulunk az egykori „itáliai hadiútra” – ma a Georgikon utca – akkor mintegy 500 méter gyaloglás után, a lámpás kereszteződésben balra fordulva elérkezünk a Georgikon épületéhez. A Georgikon volt Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.

A Georgikon története

A Georgikont Gróf Festetics György alapította 1797-ben Keszthelyen – Tessedik Sámuel közreműködésével. A főiskolán az elméleti mellett gyakorlati oktatás is folyt – a gróf külön tangazdaságot csatolt a Georgikonhoz. Az innen kikerülő gazdászok a Festetics uradalomban kamatoztatták tudásukat, mint vezető tisztségviselők.
A Georgikon 1848-ban szűnt meg, amikor a hallgatók a szabadságharcban nemzetőrnek álltak.
Az 1790-es években a Georgikon épületét szállodává alakították, a Majormúzeum 1972-ben nyitotta meg kapuit.

Látnivalók a múzeumban

Ha ellátogatunk a Georgikon múzeumba sok érdekes dolgot tudhatunk meg abból az időből amikor Magyarország még agrár-nagyhatalomnak számított. A korabeli tárgyakban gazdag mezőgazdasági, néprajzi, szakoktatás-történeti kiállítások nem csak tartalmas információt biztosítanak, de emlékezetes élményt is nyújtanak az ide látogatóknak korosztálytól függetlenül. A kétszáz éves gazdasági épületek, a négyszintes barokk magtár, a szépen kialakított fafödémes istállók különös hangulatot sugároznak, egyedi hátteret szolgáltatnak a kiállításokhoz, melyeket a majd’ másfél hektáros Élménygazdaság egészít ki pihenő- és foglalkoztató kertként.

Képet kaphatunk az egykori majorsági gazdálkodásról, milyen volt a cselédek élete az uraság mellett, és láthatunk egy kovács- és bognárműhelyt is.

Az egyik legizgalmasabb kiállítási darab a 19. század második feléből származó gőzeke – amely a múlt század hatvanas éveiben még aktívan kivette a részét a mezőgazdasági munkákból. Ma már csak jelesebb ünnepeken indítják be (pl. a minden év utolsó júliusi szombatján tartott géptalálkozón), ilyenkor óriási élmény kicsiknek nagyoknak egyaránt.

Élménygazdaság

A múzeum mögötti 1,2 hektáros területen egy élménygazdaság került kialításra, melyben valódi tapasztalatokat szerezhetünk a korabeli gazdálkodásról, láthatunk régi szőlő- és gyümölcsfajtákat. A szántóföldi- és konyhakerti növények mellett pedig illatos fűszernövényeket vehetünk szemügyre.

A baromfiudvarban őshonos haszonállatokkal ismerkedhetünk meg; van juhakol, istálló, állatkifutók és galambdúc is. Itt lehetőség van az állatok etetésére, simogatására, a takarmányok előkészítésére.

A gazdaságban mézesház, kocsi- és kosárfonó szín, aszaló és üvegház is épült.
A parasztgyerekek korabeli játékait egy játszópajtából, növénylabirintusból, kiskordékból, taligákból álló játszóhely is megidézi, mely a gyerekek mellett a felnőttek számára is kellemes kikapcsolódást ígér. A fáradalmakat a hangulatos szőlőlugasban pihenhetjük ki.
Az Élménygazdaság kínálatát számos egyedi hagyományőrző program és rendezvény teszi teljessé.

Képek a Georgikon Múzeumról

Térkép

A Balatoni Múzeum Egyesületet 1898-ban hozták létre többek között Lovassy Sándor kezdeményezésére.

A keszthelyi múzeum épületét az első világháborút követően, Gróf Festetics Tasziló segítségével, 1925-ben, Györgyi Dénes tervei szerint kezdték el építeni, neobarokk stílusban. Zala megye első múzeumának építéséhez a Festetics kastély melletti, részben lebontott istálló köveit is felhasználták.

Balatoni Múzeum gyűjteménye

Gyűjteménye a Balaton környék régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi értékeit mutatja be. A második világháború idején, 1945-ben, hogy az időközben szépen gyarapodott gyűjteményt a bombázásoktól megóvják, a legértékesebb darabokat vagonokba rakva kívánták biztos helyre szállítani. A vonatot a zalaegerszegi vasútállomáson bombatalálat érte, rakománya megsemmisült.

Időutazás a Magyar Tengerhez

Interaktív, izgalmas kiállítások egész évben a Balaton jegyében:

– Balatoni halak óriásakvárium
– Életképek a balatoni állatvilágból
– Jelenetek a Balaton környéki erődítményekből, vármakett, régi fegyverek
– Hangulatidéző enteriőrök zenével: a régmúlt Balaton világa – Balaton anno
– Reformkori, századfordulós, 60-70-es évek divatja (régi fürdőruhák)
– Fürdőkultúra, balatoni emléktárgyak, régi képeslapok
– 100-150 éves hajók makettjei, Balatoni hajózás múltja, vitorlázás történet
– Időszaki tárlatok: festészeti, grafikai, történelmi

Képek a Balatoni Múzeumról

Térkép

Ez a gyönyörű barokk épület az ország harmadik legnagyobb kastélya, Keszthely jelképe.

A Festetics Kastély története

A Festetics Kastélyt Festetics Kristóf kezdte el építeni 1745-ben, Hofstädter Kristóf tervei alapján, aki három évtizeden keresztül volt az uradalom „első kőmíves mestere”. Az első nagy átalakítás 1769-70-ben történt, ezt már Festetics Pál végeztette. Fia, Festetics György is alakíttatott rajta 1792-ben. Mai formáját 1883-87 között nyerte el, II. Tasziló gróf révén. A kibővített kastélyban így összesen 101 helyiség volt, ami kellett is ahhoz, hogy a gróf feleségének, Hamilton Douglas Mária hercegnőnek vonatrakománnyi berendezési tárgyait el lehessen helyezni.

Festetics kastély könyvtárterme

A kastély egyik legimpozánsabb terme a déli szárnyban található, 1801-re elkészült könyvtárterem, amely a Festeticsek által gyűjtött enciklopédiák, metszetek, felvilágosodás korabeli szépirodalmi művek, szakkönyvek és tudományos folyóiratok tárháza. A könyvtár állománya ma meghaladja a 90.000 kötetet– több olyan ritkaság is található köztük, amelyekből szerte a világon csak egy-egy példány ismert.

Koncertterem és park

Másik gyönyörű terme a kastélynak az egykori ebédlő, amely ma országos hírű hangversenyek, operakoncertek – vagy nem kevésbé híres esküvők – helyszíne. Akárcsak a csodálatos kastélykert – vagy angolpark – ahol a benne sétálók nemcsak a XVIII. szd. végén találtak jó levegőt s csendes nyugalmat – a ma emberének is ugyanezt a békét nyújtja.

Kiállítások a kastélyban

A kastély ma több kiállításnak ad otthont. A Hintómúzeumban – amely egykor kocsiházként és istállóként szolgált – a gyönyörűen restaurált homokfutókat, lovasszánokat, díszes kocsikat nézegetve elmerenghetünk azon, hogy mit értettek egykoron „lóerő” alatt… Nagy- és kisgyerekek szívét dobogtatja meg Európa egyik legnagyobb, több mint 500 m ² -es terepasztala, amely az új múzeum tetőterében látható. A kitömött állatok kedvelői külön kiállítási teremben nézhetik meg a Windischgrätz-, Széchenyi-, Kittenberger trófeagyűjteményt. Az egykori Amazon szállóban, ma Amazon Ház Látogatóközpontban látható Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúra történeti folyamatát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be.

Képek a Festetics Kastélyról

Térkép