Általános információ
Tel.:
+36-83/318-855
+36-30-463-0555
Web: www.babamuzeum-keszthely.hu
Nyitvatartás:
Hétfő: 10:00 – 17:00
Kedd: 10:00 – 17:00
Szerda: 10:00 – 17:00
Csütörtök: 10:00 – 17:00
Péntek: 10:00 – 17:00
Szombat: 10:00 – 17:00
Vasárnap: 10:00 – 17:00
Belépő árak 2023:
Felnőtt/gyerek/nyugdíjas:1.500.-Ft/fő
Csoportos belépő:
15 fő felett + egy fő ingyenes
Csomag árak:
1.csomag: 3 szabadon választott múzeum: felnőtt: 3.000.-Ft/fő;gyerek: 2.550.-Ft./fő
2.csomag: 4 szabadon választott múzeum: felnőtt: 3.500.-Ft/fő;gyerek: 3.000.-Ft/fő
3.csomag: 5 szabadon választott múzeum: felnőtt: 4.000.-Ft/fő;gyerek: 3.500.-Ft/fő
Cím:
Keszthely, Kossuth u. 11. (Sétálóutcánál, Bakacs u eleje)
Érdekességek
A gyönyörűen felújított közel 200 éves épületben nemcsak a népviseletről, de egy-egy tájegység jellemző lakóépületeiről is információt kapnak. Sőt, a Festeticsék híres Phoenix gályájának a modelljét is megtekinthetik, melynek eredetije A. Bori olasz hajóépítő mester műhelyében készült Fenékpusztán. A gálya eredetileg nem romantikus sétahajókázásra szolgált, hanem sószállításra, ami a Festetics család monopóliuma volt.
Pannon tenger
Magyarország területén 15-20 millió évvel ezelőtt a Pannon tenger hullámzott. Ez egy sajátos, belső tenger volt, melyet az Alpok és a Kárpátok vonulata választott el a „világtengerektől”. Különleges helyzeténél fogva így lehetővé tette egy sajátos élővilág kialakulását, melyet üledékeiben – amelyek vastagsága egyedülálló, akár az ezer métert is meghaladja – ma is felfedezhetünk.
A Babamúzeum épülete korábban magtár volt, vörösfenyő mestergerendái 14 méter hosszúak.
A fa, amelyből Kossuth idején kihasították becslések szerint a Rákóczi szabadságharc idején foganhatott. Az építkezésnél a fenékpusztai római erőd köveit is felhasználták – ezeket a részeket felújításkor a szemléltetés érdekében változatlanul hagyták.
Maga a Babamúzeum elnevezés kissé félrevezető. Itt nem a baba a lényeg, hanem az, amit viselnek. A Babamúzeum – vagy Viselettörténeti Múzeum – egyedülálló módon mutatja be Magyarország és az elcsatolt területeken élő magyar kisebbség öltözékét, annak hihetetlen változatosságát – térben és időben.
Közel 500 porcelánbaba pompás viseletében gyönyörködhetnek. És érdekes látni, ahogyan a viselet alapján a tájegységre jellemző „mentalitás” is felfedezhető: például a matyóknál – akik sokat adtak az öltözködésre, még akkor is, ha a megélhetés nehéz volt.
Érdekességként meg kell említeni még, hogy az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar népi ruhákat pályázatok útján készíttették el a Múzeum számára. Az öltözetekhez a készítők kísérőleveleket is mellékeltek, melyekben leírták az eredeti anyagok beszerzésének nehézségeit, a falusi öregek nevét és korát, és amelyben a hitelességet dokumentálták. Sok levél az archaikus magyar nyelv gyöngyszeme.
Csigaparlament Keszthely
A „Csigaparlament” szót hallva nem kell mindjárt lassan dolgozó honatyákra gondolni…. Keszthelyenennek a szónak más jelentése van.
A Csigaparlament története
Miskei Ilonka néni 1975-től 14 éven keresztül 4,5 millió pannon tengeri csiga házának felhasználásával építette a budapesti Parlament makettjét – amely így a világon egyedülálló.Az ország házának díszítéseit utánozva válogatta össze a több millió éves őstengeri maradványokat. Így készült el az az egyedülálló alkotás, melyet 1999-ben adományozott a Viselettörténeti Múzeumnak, miután közel 15 évig Uny nevű, Komárom megyei kis falu házaiban, pajtáiban, óljaiban pihent kilátástalanul e nagyszerű alkotás.
Parlament – az ország büszkesége
Az eredeti épületet, az Országházat 1885. október 15-én kezdték el építeni, s átlagosan ezer ember dolgozott rajta, 17 éven keresztül. Tervezője Steindl Imre, 44 éves volt, amikor az építkezés elkezdődött, melyet – közel a befejezéshez – betegsége miatt már csak hordszékből tudott irányítani. Az 1902-es teljes beköltözést már nem érhette meg, néhány héttel azt megelőzően hunyt el. A Parlament ma a világörökség része.
Képek a múzeumról
