Keszthely a Festeticsek városa. Nem csoda, hiszen a városban járva lépten-nyomon a beléjük botlunk. A család egykori, két évszázados jelenléte és munkássága ma is szorosan hozzátartozik a város kulturális életéhez. Legismertebb örökségük minden bizonnyal a Festetics-kastély, de a Georgikon, a Helikoni ünnepségek és Festetics György neve is sokak számára ismerősen csenghet.
Összeállítható több hosszabb-rövidebb, tartalmas kikapcsolódás ígérő séta, melyek során bepillantást nyerhetünk a család sokszínű örökségébe. Első ilyen sétánk a belváros utcáin vezet.
Útvonal: Fő tér – Sétáló utca – Festetics-kastély parkja – egykori kastélyparkot átszelő út – Georgikon Majormúzeum – Egyetem főépülete – Iskola utca – Fő tér
Az útvonal hossza: kb. 2,5 km.
A Fő térről, Festetics György ülőszobrától indulunk. Keszthely több mint száz éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal – itt, a város szívében tiszteleg a mecénás gróf előtt. A legnagyobb Festeticsnek tartott főúr elsőször 1902-ben kapott itt szobrot, melyet az 1950-es években eltávolítottak és sokáig a Balatoni Múzeum pincéjében őriztek, míg végül a Festetics-kastély előkertjében ismét felállításra került. A mostani szobor helyiek és turisták egyik kedvenc helye a téren, hiszen a kezében könyvet tartó, méltóságteljesen ülő gróf mellett mi is helyet foglalhatunk, és szuper fotókat készíthetünk.
A szobor körül elhelyezkedő épületek a tér meghatározó elemei és Festeticsekkel is számos kötődésük van. A gimnáziumot például Festetics Pál alapította 1772-ben, melyet fia, az épület előtt ülő György bővített négyosztályos iskolává. Olyan kiválóságok tanultak az iskola falai között mint Deák Ferenc, a haza bölcse, Vaszary Kolos esztergomi érsek, Básti Lajos, a legszebben beszélő magyar színész vagy Csík Ferenc olimpiai bajnok úszó. Szintén Pál nevéhez kapcsolódik az eredeti helyén álló Szentháromság-szobor kompozíciója. A Városháza feliratot viselő épületet a család egykori uradalmi építésze, Hofstädter Kristóf tervezte és a 19. század közepén a Georgikon utódjaként működő Gazdasági Tanintézet is működött a falai között. Az épület homlokzatán látható Keszthely Város címe, melynek fő motívumai a Festeticsek címerében is megtalálható (pl. daru, oroszlán) vagy munkásságukhoz köthető (Phoenix gálya).
Az ülőszobortól a Városháza mellett nyíló Sétáló utca felé haladunk. Az utcaképét alapvetően a Monarchia korában emelt épület határozzák meg. A 28. szám alatti épület az egykori Városháza, melynek homlokzatán ismét láthatjuk a Város címerét. Az impozáns polgári házak földszinti üzlethelyiségeiben élénk kereskedelmi élet folyt, mely elsősorban a zsidó kereskedőcsaládokhoz fűződött. Ma elsősorban butikok kínálják portékájukat, de egy kellemes kávé-sütire vagy ebédre is megpihenhetünk a hangulatos, történelmi időket idéző épületek falai között vagy teraszain. Az utca felső, kastélyhoz közelebb eső szakaszán számos kisebb magángyűjteményi kiállítások egész sora kínál könnyed kulturális töltekezést.
A helyi zsidóság számára a 18. század végén Festetics György adott engedélyt a korábbi imaház helyén egy zsinagóga építésére, mely az utcaképből „kilógó” Pethő- (vagy Goldmark-) ház udvarában ma is áll (22. sz. ház). Továbbhaladva betérhetünk a 12. sz. ház kapualjába is, ahol a falon számos, Keszthelyhez kötődő személy kisplasztikáját láthatjuk, köztük Festetics György és I. Tasziló grófokét vagy a Georgikon olyan kiemelkedő tanár-professzorát mint Bakonyi Károlyt, a cserszegi fűszeres megalkotóját.
Szemben, az utca túloldalán, a 11. és a 13. sz. házak közötti kis sikátorban (Bakacs utca) falán Keszthely néhány történeti emlékét megelevenítő jelenetet láthatunk. Köztük pl. egy 18. századi útikönyvben leírt jelenetet, mely Festetics György idején, a kastélypark kialakított színház táncos előadását idézi fel. Néhány lépésre, a kis köz sarkán álló Babamúzeum homlokzatának rendkívül gazdag dekorációja között is fel lehet fedezni egy Festetics-portrét.
Visszatérve a Sétáló utcára és az utca végéhez érve még egy rövid távot kell megtennünk, hogy elérjük a kastélypark főbejáratát. Ez a kis szakasz a Kastély utca, mely az egykori uradalmi épületeknek adott helyet.
Ezek között ma is kiemelkedő az Amazon Ház és a Párizsi-udvar épületegyüttese (Kastély utca 11. és 5.) Az Amazon a város legrégibb vendégfogadója, udvarában áll az egykori lóváltó istálló. Egyik híres vendégéről, Csokonai Vitéz Mihályról, emlékszik meg az épület falán látható emléktábla, amikor Festetics György vendégeként Keszthelyen járt. Az épületben levő Főúri utazok kiállításon Festetics III. György Louis Vuitton utazóládáját is megcsodálhatjuk. Néhány házzal odébb, a mai Párizsi-udvar nevet viselő épületegyüttes az egykori hercegi titkárság központja volt, azaz innen irányították az uradalmat. Az épület gyakorlatilag a kastély közvetlen szomszédságában található, így a kapcsolattartás könnyen megoldható volt az uradalom intézői és a család között. Kedvünk szerint mindkét épület udvarába betérhetünk.
A kastélyparkba a díszkapun át jutunk be. A gyönyörű kastélykert az 1880-as években kialakított park látványát idézi. A kastély főhomlokzata előtt egy íves kialakítású franciakertet láthatunk, melynek egyik legszebb dísze a szökőkút. Itt találjuk Festetics György állószobrát, melyről a Fő téri ülőszobor kapcsán már szót ejtettünk. Sétánkat azonban nem ezen a sétányon keresztül folytatjuk, hanem a főbejáraton belépve balra fordulunk. Itt rögtön a hercegnői kamarakertet láthatjuk. Az intim hangulatú kertet csodálhatták a kastély egykori hercegnői, akiknek a lakosztályából ide nyílt kilátás. A kamarakert sarkán áll a Festetics György által ültetett ginko bilóba, mely több mint kétszáz éve dísze a parknak. A ma is csodálatos fa épp a kastély déli sarkán áll. A György gróf által építetett épületszárnyban található a híres Helikon Könyvtár, mely Közép-Európa legnagyobb megmaradt főúri magánkönyvtári gyűjteménye. Az épület homlokzata előtt haladva elérünk a torony előtti épületrészig. Innen jól szemügyre vehetjük ezt a fantasztikus épületet. A család egykori központi rezidenciája 1745 és az 1888 között több ütemben nyerte el mai formáját. Az utolsó, nagy bővítés Festetics II. Tasziló nevéhez fűződik, akik az európai uralkodócsaládokkal rokonságban álló felesége, Mary Victoria Hamilton számára szeretett volna méltó otthont biztosítani. A toronytól jobb eső rész a kastély legősibb része, a torony és a tőle balra eső északi szárny pedig az utolsó építési szakaszban készült. Előbb mint kilátó is funkcionált, utóbbi pedig mint a vendégek fogadására alkalmas báltermeknek, lakosztályoknak és vendégszobáknak helyet adó szárny volt. A kastély ma egyike legnagyobb és legszebben megmaradt főúri palotáinknak.
A toronnyal szemben levő kis sétányon haladunk tovább az egykori Ybl Miklós által tervezet lovarda, ma Hintómúzeum irányába. Az útról rálátás nyílik a kastélypark angol park-jellegű részére és a kis tóra. A rendkívül gazdag és folyamatosan bővülő gyűjteményű Hintómúzeum előtt balra kanyarodva, az épület sarkán álló, Pál utcai kiskapun hagyjuk el a kastélyparkot. Itt ismét balra kanyarodva az egykori kastélypark területén sétálunk. A kiskapuval szemben egyébként a Vadászati Múzeum és Történelmi Modellvasút Kiállítás épülete látható. A park eredetileg ugyanis sokkal nagyobb volt, mint jelenleg. Az 1980-as években a park nagyobbik részét leválasztották a Magyar Honvédség számára. A két park közé pedig utat építettek; ezen haladunk most.
A lámpás kereszteződést elérve az út túloldalán, a Georgikon és a Bercsényi utca sarkán álló Georgikon egykori főépületét pillantjuk meg, mellette egykor tangazdaság működött. A tangazdasági major helyén ma a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely kapott helyet, mely emléket állít többek között az egykori itteni oktatásnak és majorsági életnek. Az ikonikus épületegyüttes elemei közül kiemelkedő az egykori magtár árkádos épülete, melyet az utcáról is láthatunk. Az árkádok alatt egy 1840-es évekből származó, ma is működő gőzgép monstrum pihen.
Az Majormúzeum után hamarosan elérjük a körforgalmat, melynek balra kanyarodunk és folytatjuk utunkat a kétsaroknyira levő lámpás kereszteződésig. Itt jobbra fordulunk, hogy szemügyre vehessük a Deák Ferenc és Széchenyi utca sarkán emelkedő Georgikon egyetem jelenlegi, az 1890-es években emelt főépületét. A több, különböző egyetem alá tartozó Georgikon jelenleg a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem kampuszaként működik. Szó esett már Bakonyi Károlyról és a cserszegi fűszeresről, de az egyetem kapcsán burgonyakutatási központ és a 12 keszthelyi burgonyaféle is igazi kuriózumok.
Az egyetem épület elhagyva, érdemes egy pillanatra megállni szomszédos evangélikus templom előtt. Az 1920-as években emelt egyház egy régi, helyi kínálom eredményeként, közadakozásból épült. Az 18. század közepétől folyamatosan, elsősorban a Festeticsek hívására betelepülő németajkú lakosság ugyanis evangélikus vallású volt. Hitük gyakorlására legközelebb a kővágóörsi templomig kellett menniük, egészen addig, amíg a század elején már jelentős számú közösség saját templomot emeltetett.
A templom mellett balra fordulva, a hangulatos Iskola után a Fő téri templommal szembe érkezve érint vissza a Fő térre. A séta végén érdemes benézni a templomba és megcsodálni annak 600 éves freskóit. Az egyházat Festetics György tette meg a város plébániatemplomává 1799-ben. A Festetics-család több tagját is itt helyeztek örök nyugalomra. Maga a gróf a templom kriptájában nyugszik, míg a szentély előtti boltíven nagyapja, Festetics Kristóf, illetve unokája, I. Tasziló epitáfiumát láthatjuk. A templom tornyát Festetics II. Tasziló emeltette, melybe az eredeti rózsaablakot is beépítették. A templom melletti Várkert egy kellemes kis eldugott zöld sziget a város szívében. Kis tavának partján megpihenve zárjuk sétánkat.