Általános információ
Látogatás előre történő bejelentkezéssel a tábori telefonon: 06 20 519 2721
Megközelítés:
Kerékpárral: A bringakörútról, Fenékpuszta felé a 115-ös kilométernél balra lefordulva. Autóval: Autóval ugyanott kell lefordulni, csak az odajutás értelemszerűen a 71-es főúton történik. Vonattal: Piroskával Fenékpuszta állomáson leszállva. Télen pedig a rendesen befagyott Balatonon akár jégszörffel vagy korcsolyával is meglátogatható – ugyanezen az útvonalon nyáron a kenut is be lehet vetni!
Érdekességek
A világ első „madárgyűrűje” 1899-ben került egy seregély lábára, mégpedig egy dán tanár, bizonyos Hans Christian Cornelius Mortensen által. Az alumíniumból készült gyűrű számozott volt, és egy címet is tartalmazott, amelyen jelenteni kellett, ha a madarat valahol újra megtalálják/befogják. Miután Mortensen valóban kapott visszajelzéseket, módszere egész Európában elterjedt, és gyakorlatilag változtatás nélkül a mai napig használják.
Alig 7 km-re Keszthelytől, Fenékpusztán a madárgyűrűző, vagyis hivatalos nevén a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Repatriáló Állomás várja a látogatókat.
Egyébként valóban a fenékpusztai (vasút)állomás mellett, sőt annak az épületében van: itt található ugyanis az egyedülálló tojás- és fészekgyűjtemény. Az állomást 1985-ben hozta létre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zala megyei Helyi Csoportja. 1987-től minden nyáron folytak a gyűrűzések, 2005 őszétől pedig folyamatosan, egész évben fogják be és gyűrűzik meg a madarakat.
De miért kell madarakat meggyűrűzni?
Korábban a vonulásuk rejtély volt (őseink még jósoltak is belőle – mára ez kiment a divatból), és egyáltalán nem tudták, hova tűnnek el a madarak télen, és tavasszal honnan bukkannak fel hirtelen.
A gyűrűzés lényege: vonuláskutatás. Minden információt, amit a madarakról tudunk a gyűrűzés szolgáltatott. Megismerhető belőle a vándorlási útvonal, hány faj van, az állomány nagysága, hány évig élnek, stb. Az ezen adatok alapján végzett kutatási munka segíti a faj- és élőhelyvédelmet, meghatározható a fajok előfordulási gyakorisága, valamint az emberi tevékenység által okozott károk felmérését – és az ellenintézkedéseket – is lehetővé teszi. Gyűrűzést csak megfelelő vizsgával rendelkező személy végezhet. Az állomáson az egész gyűrűzési folyamatot megnézhetik az érdeklődőka madarak befogásától, az „állapotfelmérésen” keresztül a szabadon-engedés felemelő pillanatáig. Az évente befogott 10-20.000 madár közül itt a legészakibb madár izlandi, a legdélebbről érkező pedig dél-afrikai köztársasági gyűrűt viselt.
Madármentés Keszthely
A Madárgyűrűző Állomás másik feladata a repatriálás – madármentés. Már a megalakulás első éveiben hoztak ide sérült madarakat, számuk az évek során folyamatosan nőtt. Nagyobb testű, sérült madárból évi 250-300 példány is idekerül. A „kórházban” most különféle baglyok, egerészölyvek, gólyák, karvalyok, varjak és vörös vércsék várják a gyógyulást, és – az állandó lakosok kivételével – a visszatérést a természetbe. Sérült madarat bárki, bármikor behozhat a fenékpusztai állomásra.
Képek a keszthelyi madárklinikáról
