A hévízi Árpád kori templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették.
A hévízi Árpád kori templomot 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták.
Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is.
A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben.
A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora.
Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt.
Képek a hévízi Árpád kori templomról
