Sümeg

A 84-es úton a Balaton felé közeledve először Sümeg vára bukkan ki a nyárfás út felett és jelzi, nincs már messze Keszthely.

Templom, vár, monostor:
nevelő kéz, ostor,
hatalom palotája,
emberség iskolája –
lett tudósok gondja,
emléked hogy mondja
Magyarhon nagy királya,
Lengyelföldnek tanára.

Elesettségünkben
török, német ellen,
hogy a magyar megállna,
végbeliek szállása.
Költők énekelték,
romból fölemelték,
s újra áll Sümeg vára, -
kiránduló hadd járja.

Keresztury Dezső írt így Sümegről még a múlt század (!) nyolcvanas éveiben, pedig Sümeg vára – a mostani állapotokhoz képest - akkor még meglehetősen „hiányos öltözékben” várta a mindenáron mászni vágyó turistákat. Azóta korhűen felújították, lábainál, akár a középkorban, borkimérők, fogadók, vásárosok, mutatványosok és lovagi tornák várják a szomjas és szórakozásra is éhes, megfáradt vándort.

A világ nem változik. Ugyanígy szerették ezt a vidéket a rómaiak, táborhelyük és lakóházuk maradványai utalnak erre. Az 1200-as évek közepén épült vár kétszáz éven át volt püspöki székhely. A barokk stílusú püspöki palotát Padányi Bíró Márton építtette 1748-55 között. Anton Maulbertsch osztrák festő is szerethette ezt a vidéket, mert sok helyütt megfordult errefelé – Sümegen a római katolikus plébániatemplom freskója viseli sajátos stílusát. Fiatal festőként ez volt első műve nálunk, amelyet négy évtizedes magyarországi tevékenysége során több követett (Pápa, Székesfehérvár, Vác, Győr, Szombathely, Eger). Megintcsak Kereszturyt idézve, aki ezzel a mának is üzen:

Ha csüggedtek, gondoljatok Bíróra!
Sárviskóból hágott fel Veszprém
püspöki székébe s egy fél országot
megrakott derék épületekkel.
Konok magyarként összekülönbözött
káptalanával; Sümegre tette át
székhelyét s plébánia templomát
Maulbertsch mesterrel pingáltatta ki.
Ott ül ma is a kóruson;
helyi kisurak veszik körül,
lábtól a Mester ül udvari díszben.
Bölcsen néz le reánk a püspök;
azt tanítja: a hazai nyájat
hazai módra terelje a pásztor!

Ezekből az időkből maradt fenn a Püspöki palota, de a Hertelendy kúria XVIII. századi, barokk stílusú épületét is érdemes megnézni, Kisfaludy Sándor, a költő szülőházával együtt.

És hogy ne menjenek haza üres kézzel, vigyenek vásárfiát az otthonmaradottaknak, a finomabbnál finomabb helyi borok és mézek valamelyike másnak is biztosan ízlik!