Rezi

Rezi község a Keszthelyi hegység nyugati részén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park határán, Keszthely, Hévíz, Zalaszántó körzetében fekszik.

Rezi 1172 lakosú település. Ez a vidék már a kőkorszaktól lakott hely. Tártak fel kelta és római kori maradványokat is. Itt van a körzet legmagasabb pontja.

A szőlőművelésnek évszázados hagyományai vannak. Az itt termett bor minőségét meghatározza, hogy e terület a Balaton-felvidékhez tartozik. Ideális terep gyalog, vagy lovas túrákhoz. A táj jellegzetessége a rizling szőlő.

Az egész napos zajos Balaton part után jól esik az éjszakai csend, a friss, tiszta erdei levegő a borozgatás, a hűvös hegyi pincékben. Különleges program a szeptember közepétől október végéig tartó szüret. Hasonló a novembertől februárig tartó disznótor szezonja.

Rezi történelmi múltja: A várat 1333-ban már királyi várként említik. Fontos védelmi szerepet töltött be. A helység sokkal korábban települt, mint a vár, mert Rezi faluról – amelyben a zalai királyi vár népei laktak – már 1236-ból vannak adatok. A falu első önálló említése 1613-ból származik. 1750-tõl indul fejlődésnek, és lakosainak száma is jelentős mértékben gyarapodik.

A lakosság megélhetését a földművelés és állattenyésztés mellett a szőlőművelés biztosította. A község faluképét 1945 előtt vályogból épített zsúpfedeles házak határozták meg, ma már téglából épülnek. Az 1960-as évektől a községet egy különleges foglalkozási ág tette érdekessé.

A helyi homokkőre alapozva jelentős kőipar alakult ki, amely a falubeli kőfaragó iparosoknak egy évszázadon át biztosított megélhetést, és tette nevezetessé a települést a környéken és az ország más részein.

A Balaton és Hévíz közelsége jó alapokat teremt a fejlesztéshez, s ennek köszönhető, hogy a településen egyre több külföldi és magyar állampolgár vásárol telket és házat. A turisták, pihenni vágyók részére több család biztosít szállást. A község kínálata: borpincék, vár, túraútvonalak, sétaútvonalak.