Kis-Balaton
Alig hihető, de a mai Kis-Balaton területének jelentős része a 18. század végéig a Balaton öble volt, ahol még gőzhajó is közlekedett.Sőt, a népdal is igazat mond, hogy „széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta”. Ha nem is gőzhajóval, de gyalogosan – egy különlegesen szép, ívelt fahídon átsétálva - megfigyelhetők például a Kányavári szigeten az itt élő ritka madárfajok, egyéb mocsári állatok és növények. A kápolnapusztai Bivalyrezervátum meglátogatása, a békésen heverésző és kérődző állatokkal való megismerkedés – a kerítés mögött néha még megvakargatni is hagyják magukat – mindenki számára, de főleg a kicsiknek nagy élmény. Az ő szívüket dobogtatja meg elsősorban a Zalaváron, a Kis Balaton bemutatóház mellett átadott játszótér, ahol nemcsak játszani, de játszva tanulni is lehet. A Kis-Balaton területének nagy része csak szakvezetéssel látogatható, azonban így is bőven kínál szabadon látogatható vizes területeken. A terület kerékpárral is megközelíthető, Keszthelyről kb. 25 km-es távolságra van, így egy kellemes egész napos program lehet. Szabadon látogatható területek a Kis-BalatononKányavári sziget, Búbos vöcsök tanösvényEgész évben, szabadon látogatható. A 2 km hosszú sétaúton a helyi madárvilágot és denevérfaunát mutatjuk be. 232 madárfajt figyeltek meg eddig a területen, ezek közül 110 fajta fészket is rak a Kis-Balatonon. Összesen 27 fokozottan védett madárfaj otthona ez a terület. Ennek köszönhetően nemzetközi jelentőségű madár-élőhely, amely a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A szigetre egy különleges formájú fahíd vezet. Bivalyrezervátum – KápolnapusztaAz egész évben látogatható Bivalyrezervátumban 200 bivaly él, és közel 60 kisborjú születik évente. 1992-ben a fajta megőrzése céljából hozták létre a rezervátumot, akkor 17 bivallyal. Azóta kedvelt turisztikai attrakcióvá nőtte ki magát, bivalytörténeti bemutatóval, a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítással, sétaúttal, játékos elemekkel, kilátóval és pihenő pontokkal. A Kányavári szigettől kb. 8 km-re lévő rezervátum a kerékpár túránkba is beilleszthető állomás. Nyitva tartás: November 1 – Március 31. között: 9.00 – 16.00 Zalavár Kis-Balaton bemutatóházA Kis-Balaton bemutatóház Zalavár után a Zalaszabarba vezető út mellett, bal oldalon található (Zalavár felől érkezve). A többfunkciós bemutatóház az interaktív kiállításon keresztül megismertetik Önökkel: -A Kis-Balaton és környékének múltját, történetét -A térség táji, természeti értékeit és néprajzát -A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer működését, a Balaton vízminőségében betöltött szerepét, jelentőségét A bemutatóház mellett található a Cirill-Metód emlékoszlop, és régészeti feltárások maradványai, valamint egy nagy játszótér. Nyitva tartás: Március1 – November 1. között (Hétfő szünnap.) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szervezett programjai a Kis-BalatononCsónaktúra a Kis-Balatonon, a vadregényes ős Zala folyón Fenékpuszta Kis-Balaton Kutatóház: Csónaktúra Kis-Balatonon, a vadregényes ős Zala folyón indulás: Fenékpuszta, Kis-Balaton kutatóház máj. 1-aug.31.: szerdánként és szombatonként 8 órakor, max 8 fő felnőtt: 5000 Ft/fő gyermek (4-14): 2.500 Ft/fő Természetfotózás leskunyhóbólFenékpuszta Kis-Balaton KutatóházAz érdeklődők nádból épült leskunyhóból kaphatják lencsevégre a Kis-Balaton életét. Bérleti díjak: 15.000 Ft/fő/nap Kirándulás kisbusszal egyéni vendégeknekFenékpuszta Kis-Balaton KutatóházA túrák minimum 10 fővel indulnak a Fenékpusztai Kis-Balaton kutatóháztól. Felnőtt: 4.000 Ft/fő, gyermek: (4-14):2.500 Ft/fő Kirándulás busszal érkező csoportoknakFenékpuszta Kis-Balaton Kutatóház márc.15-okt.31.: hétfőtől szombatig Bővebb információ a www.bfnpi.hu honlapon található. Érdekességek
Kis-Balaton és Fekete István Fekete István Tüskevár című könyve, melyből tévéfilm is készült, a Kis-Balaton életével ismertet meg. A regény főhőse, Tutajos, a Diás-szigeten töltötte egy kisfiú álmai nyarát Matula bácsi társaságában. Hogy felcsigázzam az érdeklődést, íme néhány sor ízelítőnek: „Túl a gáton széles, de csendes diskurálással kezdte a napot sok ezer madár, amelyből azonban kihallatszott egy-egy gém recsegő trombitálása, szárcsák sikkantása és a vöcskök kurjantása, a parti fűzfa száraz ágánál pedig egy szürke-varjú károgott valamelyik távoli atyafiának, de a válaszokat hallani már nem lehetett... A folyó olyan csendes volt, hogy mozgását csak az utazó nádtörmelék mutatta. A végtelen nádas felett egy pillanatra sem szűnt meg a madarak mozgása. A szürkegémet, kanalasokat, bakcsót már ismerte, de a legtöbbet nem... Most újra nyugalmas percek következtek. Az égen csapott hasú felhők jöttek-mentek, s a madarak zajongását lassan már meg se hallotta. Pedig állandóan szólt a nádirigó, s a szikvízen csárogó, károgó, hápogó madárság egy pillanatig sem maradt csendben. Ha mégis hirtelen csend lett, Gyula felemelte a fejét, mert tudta már, hogy ez veszélyt jelent, s a madársereg figyel. Meg is látta az imbolygó rétihéját, barnakányát vagy más ragadozót, amint átlebbent a víz felett olyan hanyag nemtörődömséggel, mintha csak egészségügyi sétarepülésről lenne szó...” |