Egregyi Múzeum

A 2015. októbere óta működő, Egregyen újonnan létesített múzeumban látható állandó tárlat leletei széles időintervallumot ölelnek fel: a kiállítás Krisztus előtt 6 ezertől indul s a középkorral zárul.

Exhibition area_2A tizenhárom vitrin közül az első tárló az újkőkort mutatja be, az első telepesek ugyanis régészetileg dokumentálhatóan ekkor, azaz a Krisztus előtti 6. évezredben jelentek meg Egregyen. Ezt bizonyítják a feltárt kőeszközök, kerámiatöredékek.

Néhány lépést téve a bronz-, a kora- és a középső, valamint késői vaskor leletei – kerámiák, urnák, ékszerek és testpecsétlők – előtt, átlépünk a római korba, amiről öt vitrin tanúskodik.

A Hévízi-tó iszapjából előkerült pénzérmék bizonyítják: a rómaiak nemcsak ipari célokra használták a tavat, hanem gyógyhelyként is, már kétezer évvel ezelőtt. Megismerkedhetünk továbbá a római építészettel, a felhasznált építőanyagokkal, s találunk itt oltárköveket is.

Egy különálló helyiségben római kori villák rekonstruált képeit tekintheti meg az érdeklődő, köztük a múzeum melletti villa rusticáét is. Az ilyen jellegű épületegyütteseket a római korban jellemzően a leszerelt katonák kapták, nemesi adományként. Az egregyi alaprajzon felfedezhetőek egy melegvizes római fürdő tartóoszlopai s későbbről egy Mithrasz-oltár. A vitrinekben pedig mozaikdarabok, üvegablak töredékek, két rézfigura és egy, a maga nemében pártalan, aprócska őzfigura mesél a múltról. Egyes szakértők úgy vélik: egy, a villagazdaságban élő patrícius gyerekének volt a játékszere, amit bronzból öntöttek ki egy minta alapján a késő császárkorban. Mások azt mondják, az őzike egy sírba helyezett totemállat volt.

A népvándorlás koráról övcsatok, díszek és kerámiák tanúskodnak, s a 9. századból ránk maradt egy boszorkány csontváza is. A Hévíz-dombon feltárt népvándorláskori település egyik különleges jelensége egy házba temetett 23-30 év körüli nő, akitől minden bizonnyal félt a falu közössége. A köré rakott tárgyak – például egy „varázsfüvek” tárolására szolgáló tégely s egy füstölő – különös foglalkozására utalhatnak, s arra, hogy boszorkánynak tartotta a közösség. Ezt bizonyítja, hogy, miután a szokatlan pózban – mindkét karját behajlították a vállához, lába kissé terpeszben, békaállásban volt – levő testet elhelyezték a padlón, szétbontották a házát és földdel temették be. A szakértők feltételezik: a nő a vámpírizmus elleni praktikák áldozata lett.

Az egregyi múzeum hétfőtől szombatig 10.00-18.00-ig tart nyitva!