Általános információ
Cím:
Keszthely, Hancók u. 20.
Istentisztelet:
vasárnaponként 10:00–kor
Érdekességek
A templom harangja a „Gályarab” nevet viseli. A története pedig az, hogy az adományozó egyenes leszármazottja (ükunokája) Süllye Komáromi István ácsi lelkésznek, akit 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék több száz protestáns paptársával együtt „fej- és jószágvesztésre” ítélt. Egy évi börtön után Nápolyba hajtják őket, majd eladják gályarabnak. A rabságból 1676-ban szabadultak – a protestáns hatalmak (holland és német fejedelmek) közbenjárására és Michael de Ruyter holland admirális segítségével.
A Református templom
A keszthelyi Református templom, ahogyan a korabeli újságok tudósítottak 1932-ben a június 26-i felszentelési ünnepségről (amelyen Móricz Zsigmond is részt vett) – a város középpontjában, villanegyedében áll, szemben a Helikon ligettel, s egyik legművészibb alkotása a vidék újabb kálvinista templom építészetének.
A templom díszei fából készültek, a szép sudár csillagos, faborítású torony is Erdélyt idézi”, ahonnan a legtöbb református keresztyén hívő Trianon után erre a vidékre érkezett, új hazát keresve magának és családjának.
Azonban a stílust maga a tervező Szeghalmy Bálint nem erdélyinek, hanem népies magyar stílusnak tekinti, melynek megválasztásánál többek között a kálvinista egyszerűséget, a környező villaszerű nyaralók kiképzését és a magyar tenger mellett megkövetelhető magyaros irányzatot is figyelembe vette. Egyedül a tornyot tekinti „erdélyi jellegűnek”.
A tervet és a költségvetést Szeghalmy – az egyház iránti szeretetből illetve Németh Károly lelkészhez fűződő barátságának okán – díjtalanul készítette el. A kivitelezésre kiírt pályázatot vitéz Kenessey Sándor kőműves, ács vállalkozó nyerte el. A templom és a paplak végül 9 hónap alatt épült fel 57.000 pengőből adományok révén. Érdekesség, hogy merész elhatározással házilag végezték a templomépítést, még a papok és a presbiterek is besegítettek.
A Református templom harangja
Harang is adomány útján került a templomnak. Slezák László öntötte. Tiszta ércsúlya 821 kg, a koronája 199, az ütője 41 kg, hangja „F”. Az egyik oldalán a hollandi felszabadító gálya dombormű képe van, alatta a gályarabok énekéből négy első sor. A másik oldalon pedig az adakozó házaspár dombormű képe, Eőri Szabó Jenő és felesége, sz. Surgoth Ilona.