Általános információ
A templom csak előzetes bejelentés után látogatható!
Miserend:
hétfő-szombat: 8:00, 19:00;
vasárnap: 7:00, 8:30, 11:00
Cím:
Keszthely, Fő tér 5.
Tel.:
83/314-271, 312-459
Érdekességek
A keszthelyi ferences templom a kolduló szerzetesrend középkori tevékenységének legnagyobb magyarországi épített emléke.
A falakat úgy építették, hogy az alaprajznak megfelelően zsaluzatot készítettek, ebbe szórták bele a tört követ, ezt oltatlan mésszel töltötték ki, majd vízzel leöntötték. Így a kövek gyakorlatilag összeégtek. 1550 környékén, amikor török támadással is kellett számolni Giulio Turco tervei alapján erőddé alakították át.
Főtéri plébániatemplom – a gótikus stílusú templom Keszthely legrégebbi épülete.
A Főtéri plébániatemplom története
Keszthelyt a 14. század közepén Nagy Lajos király bizalmas embere Laczkfy István kapta meg, szolgálatának jutalmául, Csáktornyával és a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Nagy Lajos halála utáni trónviszályban Laczkfy Zsigmond ellen fordult, de később kibékült vele, ekkor kapta a nádori méltóságot. 1368 táján ő telepíttette be a ferenceseket, és építtette fel a templomukat a Fő téren 1390 körül. Laczkfy 1396-ban újfent Zsigmond ellen fordult, de ezúttal nem úszta meg. A király tőrbe csalta, és összeesküvés vádjával 1397-ben kivégeztette. Földi maradványait az általa építtetett templomban helyezték örök nyugalomra – állítólag fej nélkül, ahogy az az összeesküvőknek kijár. Lovasszobra 2000 óta díszíti a Főteret.
A templom tornya
A templom előtt látható 60 m magas torony meglehetősen elüt az épület többi részétől. Ezt Festetics Tasziló építtette az eredeti fatornyocska helyett, 1878-ban. A neogót stílusú toronyba az eredeti, 14. századi rózsaablakot építették be, amely a nyugati oromfalat díszítette.
A templom freskói
Itt fedezték fel 1974-ben, villanyszerelési munkák közben az egész szentélyt beborító freskókat, melyekről kiderült, hogy a legnagyobb összefüggő középkori freskók, mely hazánkban látható. A hatalmas freskósorozat (Jézus élete, Mária mennybemenetele, szentek, püspökök és királyok) valószínűleg több mester munkája, és stílusában az olasz kora reneszánszt képviselő trecento-ra mutat.
Képek a Főtéri templomról
