Általános információ
Szabadon látogatható. Fenékpuszta mellett halad el a Balatoni Bringakörút! Kerékpárral is ideális célpont.
Érdekességek
Fenékpuszta római kori neve Valcum. Az erőddel kapcsolatban még a „horreum” szót is szokás emlegetni, ami semmi szörnyűséges jelentéssel sem bír: így hívták a római korban azokat a raktárakat, amelyek gabona, vagy egyéb élelmiszerek úgymint olivaolaj vagy bor tárolására szolgáltak.
Fenékpusztát a római hódítás Krisztus előtt 15-ben érte el.
A helyi kelta népesség átvette a hódítók szokásait. Ebben az is szerepet játszott, hogy a terület az Adriát és a Dunakanyart összekötő fontos távolsági- és hadiút mentén helyezkedett el, és már az 1. században éltek itt itáliai kereskedők. A 4. század közepén épült fel az a hatalmas erődítmény, amely a helyi lakosság – és Észak Itália védelmét volt hivatott szolgálni. Méretei igen meggyőzőek voltak: alapterülete 400x400m, falvastagság 2,6m és az egészet 44 kerek torony védte. Többször is támadás érte, de mindannyiszor újjáépítették. Csak a honfoglaló magyarok támadását nem élte túl, pusztulása valószínűleg nekik tulajdonítható. Köveit széthordták, néhányuk talán még ma is megtalálható egy-egy ódon keszthelyi ház talapzatában vagy falában. Mára már csak a kapu, a háromhajós bazilika és a gabonaraktár maradványai látszanak. Ha Fenékpusztán járnak, akkor semmiképpen se hagyják ki a madárklinikát, mely a római romoktól pár száz méterre található.
Képek a fenékpusztai romokról
