Cím: Kápolnapuszta – Bivalyrezervátum
GPS: 46.581917, 17.203002
Nyitva tartás:
május 7- május 31. között: 9:00-17:00
június 1 – augusztus 31. között: 9:00-18:00
szeptember 1 – október 31. között: 9:00-17:00
november 1 – december 23. között: 9:00-16:00
december 24-25.: zárva
december 26.: 10:00-14:00
december 27-30.: 9.00-16.00
december 31.: 9.00-13.00
Belépőjegy
Felnőtt jegy: 800 Ft
Kedvezményezett jegy: 700 Ft
Gyermek jegy (3-14 éves): 500 Ft
Családi csomag: 2.500 Ft (2 fő felnőtt, 2 fő 14 év alatti gyermek)
Családi csomag vásárlása esetén kiegészítő gyermekjegy: 200 Ft
Kerékpárral áthaladó: 700 Ft
ÉrdekességekA bivaly alakja sok mesében és mondában feltűnik, elsősorban Ázsiában, hiszen ott ezek az állatok mindennapi munkaeszköznek számítanak, és szoros közelségben élnek az emberrel. Az indiai mitológiában például Mahishasura démon egy félig bivaly, félig emberi lény, amelyet egy istenség sem tudott legyőzni Durga, a háború istenének kivételével. De a hinduknál sem éppen pozitív szerepben tetszeleg: Yamát, az alvilág istenét gyakran vizibivalyon lovagolva ábrázolják. Egyébként kevés veszedelmesebb állat létezik a felhergelt bivalybikánál, de támadni csak akkor támad, ha sarokba szorítják. Kipling Dzsungel könyvében a tigrist Shir Khan-t is bivalyok tiporják halálra.
És legvégül: a kínai asztrológia egyik jegye a Bivaly.
Nemcsak nyáron de ősszel, tavasszal – és az edzettebbeknek télen is – fantasztikus vasárnapi program a kápolnapusztai bivalyrezervátumban tett kirándulás.
Itt dagonyázás és kérődzés közben figyelhetők meg ezek az eredetileg Ázsiából származó tulkok.
Ezeket a békés állatokat Magyarországon a múlt században munkára használták – manapság Kínában és Thaiföldön látni ilyent a rizsföldeken – és nem rezervátumokban mutogatták. Kiváló igavonók, és ha valaki eddig úgy gondolta, hogy az energiát csak és kizárólag húsevéssel lehet pótolni, és ily módon testi erőre szert tenni, akkor javasoljuk, nézze meg a bivalyokat.
Zöldségen – vagyis kákán, szittyón és mocsári füveken – kívül nem esznek mást, mégis, a bivalytehenek súlya a 800 kilogrammot is eléri. Ezek a megrögzött vegetáriánusok képesek hatalmas termésköveket, farönköket elvontatni, vagy feltörni a termőföldet.
Magyarországon a bivalyt az 1500-as évektől kezdve tenyésztették, és előszeretettel alkalmazták őket mocsaras, lápos területeken – mint a zalai vagy somogyi vidékeken is.
A nálunk őshonos tulkokat például a hévízi tó lefolyójának tisztítására is bevetették – hatalmas súlyukkal kitaposták a csatornába benőtt füveket, hínarat – ami egyben táplálékul is szolgált – így engedve szabad utat a víznek.
A bivalyt azonban nemcsak igavonásra használták. Tejéből – melynek zsírtartalma a tehéntejének a kétszerese – mozzarellát, feta sajtot készítenek, húsa azonban nem annyira értékes, mint a szarvasmarháé.
A huszadik század első évtizedeiben a történelmi Magyarországon még több mint másfél-százezer bivaly élt, számuk azonban a II. világháborút követően erőteljesen megcsappant. Ma már alig néhány tucatnyi legelészik a honi nemzeti parkok területén. A kápolnapusztai telep – az ország legnagyobb bivalyállományával – elsősorban a génmegőrzésben játszik fontos szerepet.
A telep áttekinthetően bemutatja nemcsak a bivalyok, de a múlt századi emberek életét, a Kis-Balaton élővilágát. A sétautak amelyek behálózzák a rezervátumot, kilátókhoz visznek, vagy elkanyarodnak a bivalyok kedvenc dagonyázóhelyéhez, vagy a karámokhoz, ahol – ha éppen „otthon vannak” meg is lehet simogatni őket a kerítésen keresztül – de csak óvatosan.
(A Helikon Kastélyból, a Zalakarosi Fürdőből és a Zobori Élményparkból a West of Balaton kampány keretében érkező vendégek részére a családi belépőjegyből 20 % kedvezményt biztosít az igazgatóság a partner belépőjegyének felmutatásával.)