<!–:hu–>Rockos extra élmény Hévízen<!–:–>

A Hévízi Vakáció programsorát zárta a Zanzibar együttes koncertje. A nagy sikerű koncert után Terecskei
Ritával, az együttes tagjával beszélgettünk.

Rengeteg munkátok van és volt az utóbbi időben. Mennyire tudtok odafigyelni arra, hogy egészségtudatosan éljetek?
A sport fontos számunkra. Sidi – az egyik gitárosunk – például rendszeresen sportol: bokszolni jár. Régen én is jártam, de úgy éreztem, ez nem az én sportom. Meg őszintén szólva, télen egy kicsit lustább is voltam, de érzem, hogy szükségem van a mozgásra. Most éppen a body art elnevezésű sportot űzöm. Ez egy átmenet a pilates és jóga között, nagyon jó. A mélyizmokra ható lassú mozdulatokból áll.
Nagyon szeretek enni – kedvencem a rántott hús. Nehéz a finom ételekről leszokni, főleg, ha otthon hozzászoktunk a jóhoz. Így az étkezés terén nem éppen az egészségtudatosság vezérel, bármennyire is próbálok odafigyelni, hogy ezzel ne romboljam a szervezetemet. A rock and roll életmód nem mindig engedi, hogy kifejezetten egészségesen éljünk.

Mennyire van időtök pihenni, lazítani, wellnessezni?
Itt voltunk Hévízen már délelőtt 11 óra körül, a koncert pedig csak 19.00-kor kezdődött. Mondták a többiek, hogy menjünk el úszni, szaunázni, pihenni. De tudom magamról, hogy elálmosodom az ilyen programoktól, így most a koncert miatt nem mertem bevállalni. Olyankor, amikor nincs koncert vagy éppen utána vagyunk, akkor igen. A többiek viszont casino online lementek a tóra!

Tetszik-e a város, jártatok-e már Hévízen, vagy a környéken?
Voltunk már Hévízen, igen. Nyaralni viszont még nem voltam itt. Az a baj, hogy ha utazik a zenekar, hiába vagyunk egy gyönyörű városban, mondjuk Hévízen, vagy hiába vagyunk egy olyan helyszínen, ahová már régóta vágytunk, sok minden nem fér bele az időnkbe. Általában megérkezünk, itt a színpad, beállás, aztán koncert, s már megyünk is haza.
Szeretünk úgy menni valahova, hogy ha lehet, tudjunk egy kicsit maradni is – a dobosunk pl. most itt marad. Folyamatosan pörgünk, indul a nyár, bulik. Ha a Balaton-parton éppen úgy jön ki két koncert, hogy van közte egy nap, akkor eltöltjük az időt vízibiciklivel, vagy úszással. Nem vagyok egy nagy strandra járó típus, de, ha lehet, akkor 1-2 napot szívesen eltöltök ilyen strandolós helyeken.

Hogy tetszett a hévízi közönség? Nehéz volt felrázni?
Eleinte, amíg világos volt, kicsit bátortalanok voltak. Majd később a hátsó sorokban is megjött a hangulat, ezt jó volt látni: énekeltek, mozogtak az emberek. Persze ilyenkor nyilván mindenki nyaral már, és nem erre készül, hogy egyszer csak szembe kap egy ilyen rockos extra élményt.

Ha már az extráknál tartunk, az előzenekarra nem számítottunk…
Szeretünk bevonni fiatal zenekarokat, mert azért a mai világban nagyon-nagyon nehéz megmutatni magukat. Nem úgy működik, mint régen, hogy van egy lemezed, megcsinálod, elmész egy kiadóba, kiadják, stb. Ha a zenekarok nem valamelyik tehetségkutatóra mennek, és nem ott érnek el eredményt, akkor nagyon nehéz érvényesülniük. Mi Ceglédről jöttünk a pici próbatermünkből, ott volt mellettünk a börtön – nem volt egy jó környék. Gyakorlatilag kikiabáltak a börtönlakók, hogy most akkor ezt meg azt játsszad. Nekünk már 12 éve van ez a zenekar, amikor mi indultunk, teljesen más világ volt. Kicsit sajnálom a mai kezdő zenekarokat, akik tényleg összeállnak, tanulnak zenélni, foglalkoznak vele, nagyon sok időt szánnak arra, hogy próbáljanak. Gyakorlatilag csak ilyen megmozdulásokon tudják megmutatni magukat, de mi ebben abszolút partnerek vagyunk.