Babamúzeum, Panoptikum, Csigaparlament Keszthely

A Babamúzeum épülete korábban magtár volt, vörösfenyő mestergerendái 14 méter hosszúak.

A fa, amelyből Kossuth idején kihasították becslések szerint a Rákóczi szabadságharc idején foganhatott. Az építkezésnél a fenékpusztai római erőd köveit is felhasználták – ezeket a részeket felújításkor a szemléltetés érdekében változatlanul hagyták.

Maga a Babamúzeum elnevezés kissé félrevezető. Itt nem a baba a lényeg, hanem az, amit viselnek. A Babamúzeum – vagy Viselettörténeti Múzeum – egyedülálló módon mutatja be Magyarország és az elcsatolt területeken élő magyar kisebbség öltözékét, annak hihetetlen változatosságát – térben és időben.

Közel 500 porcelánbaba pompás viseletében gyönyörködhetnek. És érdekes látni, ahogyan a viselet alapján a tájegységre jellemző „mentalitás” is felfedezhető: például a matyóknál – akik sokat adtak az öltözködésre, még akkor is, ha a megélhetés nehéz volt.

Érdekességként meg kell említeni még, hogy az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar népi ruhákat pályázatok útján készíttették el a Múzeum számára. Az öltözetekhez a készítők kísérőleveleket is mellékeltek, melyekben leírták az eredeti anyagok beszerzésének nehézségeit, a falusi öregek nevét és korát, és amelyben a hitelességet dokumentálták. Sok levél az archaikus magyar nyelv gyöngyszeme.

Csigaparlament Keszthely

A „Csigaparlament” szót hallva nem kell mindjárt lassan dolgozó honatyákra gondolni…. Keszthelyen ennek a szónak más jelentése van.

A Csigaparlament története

Miskei Ilonka néni 1975-től 14 éven keresztül 4,5 millió pannon tengeri csiga házának felhasználásával építette a budapesti Parlament makettjét – amely így a világon egyedülálló. Az ország házának díszítéseit utánozva válogatta össze a több millió éves őstengeri maradványokat. Így készült el az az egyedülálló alkotás, melyet 1999-ben adományozott a Viselettörténeti Múzeumnak, miután közel 15 évig Uny nevű, Komárom megyei kis falu házaiban, pajtáiban, óljaiban pihent kilátástalanul e nagyszerű alkotás.

Parlament - az ország büszkesége

Az eredeti épületet, az Országházat 1885. október 15-én kezdték el építeni, s átlagosan ezer ember dolgozott rajta, 17 éven keresztül. Tervezője Steindl Imre, 44 éves volt, amikor az építkezés elkezdődött, melyet – közel a befejezéshez – betegsége miatt már csak hordszékből tudott irányítani. Az 1902-es teljes beköltözést már nem érhette meg, néhány héttel azt megelőzően hunyt el. A Parlament ma a világörökség része.

Képek a múzeumról