Református templom Keszthely

A keszthelyi Református templom

A keszthelyi Református templom,  ahogyan a korabeli újságok tudósítottak 1932-ben a június 26-i felszentelési ünnepségről (amelyen Móricz Zsigmond is részt vett) - a város középpontjában, villanegyedében áll, szemben a Helikon ligettel, s egyik legművészibb alkotása a vidék újabb kálvinista templom építészetének.

A templom díszei fából készültek, a szép sudár csillagos, faborítású torony is Erdélyt idézi”, ahonnan a legtöbb református keresztyén hívő Trianon után erre a vidékre érkezett, új hazát keresve magának és családjának.

Azonban a stílust maga a tervező Szeghalmy Bálint nem erdélyinek, hanem népies magyar stílusnak tekinti, melynek megválasztásánál többek között a kálvinista egyszerűséget, a környező villaszerű nyaralók kiképzését és a magyar tenger mellett megkövetelhető magyaros irányzatot is figyelembe vette. Egyedül a tornyot tekinti „erdélyi jellegűnek”.

A tervet és a költségvetést Szeghalmy – az egyház iránti szeretetből illetve Németh Károly lelkészhez fűződő barátságának okán – díjtalanul készítette el. A kivitelezésre kiírt pályázatot vitéz Kenessey Sándor kőműves, ács vállalkozó nyerte el. A templom és a paplak végül 9 hónap alatt épült fel 57.000 pengőből adományok révén. Érdekesség, hogy merész elhatározással házilag végezték a templomépítést, még a papok és a presbiterek is besegítettek.

A keszthelyi Református templom harangja

Harang is adomány útján került a templomnak. Slezák László öntötte. Tiszta ércsúlya 821 kg, a koronája 199, az ütője 41 kg, hangja „F”. Az egyik oldalán a hollandi felszabadító gálya dombormű képe van, alatta a gályarabok énekéből négy első sor. A másik oldalon pedig az adakozó házaspár dombormű képe, Eőri Szabó Jenő és felesége, sz. Surgoth Ilona.

Képek a keszthelyi református templomról