Árpád kori templom

Árpád kori templom

Általános információ Hévíz Egregyi város része egy középkori falu volt, melyet a török időkben elpusztítottak, majd német telepesek újra építettek a 17. Században. A szőlőtermelés hagyományait őrzik az itt termelő borászok és fogadók. Az Egregyi városrészben található a város egyik gyöngyszeme a 13. századból származó műemlék templom. A templom körül temető található. A domb tetejéről gyönyörű kilátás nyílik.
ÉrdekességA Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom.

A hévízi Árpád kori templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették.

A hévízi Árpád kori templomot 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták.

Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is.

A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben.

A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora.

Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt.

Képek a hévízi Árpád kori templomról

Térkép